„A világ olyan nagy, hogy van, ahol már vége van, s van, ahol még el sem kezdődött.”
Hatalmasságát átlátni vágyja a tudós, a művész és az író. Egyikük újabb és újabb elméleteket sző, törvényt törvényre halmoz, de minél több részletet ismer, annál nehezebben öleli át az Egészet. Fantáziája képeit álmodja papírra a másik, ceruzája széles utakat nyit a képzeletnek, megelevenedik minden valóságos és valamennyi sosem-volt lény és pillanat a világegyetemből. Gondolatait elképzelt helyekről, elgépiesedett és szomorú világokról meséli a harmadik: jövőről, ahol az emberre gépek vadásznak, ahol mindennek vége lesz, ahol kultúránk elpusztul, ahol az sem menekülhet meg, aki láthatatlanná válik.
A világ nagyon nagy, és benne apró pont csupán az ember, mégis átpillantását vágyja a végtelennek. Bátorítást vár a tudóstól, a művésztől és az írótól, hogy erőt merítsen. Szeretne kapni egy csepp reményt.

Tartalom:
Rácz Péter: Tökéletes nap
Stephen Weeler: Energiaválság
Bajzafi Ferenc: A fordított házőrző
B. Kósa Katalin: A bársony színe
Kéri Katalin: Párizs 5865-ben
Szabó Sándor: Fogyasztásvédelem
Peter Sanawad: Árnyék
Stephen Weeler: A villám szárnyán
Bolyki Tamás: Embervadászat
Carl Thomas: Asztrálsík – Istenek világa
Süveges József: Elrejtőzni a valóság elől
Csupor Béla: Kálváriák
Pilcz Roland: Angyali béke (képregény)
Carl Thomas: A lelet
Stephen Weeler: Az aldoniai tudat
B. Kósa Katalin: 35 féle mustár
Peter Sanawad: Határőr
Csaba Zoltán: Szuperhúrok és a mindenség…
Stephen Weeler: A regresszor
Mező Ferenc: Holnap vége a világnak
Mező Ferenc: Nagy hal a kicsit
Bálint Endre: A legutolsó lehetőség