Nyughatatlan ​vándor a világon minden teremtmény. Mozog és változik, átalakul és áthelyeződik, megérkezik és odébbáll. Mintha valami közös lényege volna minden paránynak és óriásnak, porszemnek és galaxisnak, közelinek és távolinak, élőnek és élettelennek, virágnak és embernek. Ugyanaz hatja és járja át a csillagmilliárdokat, mint a szemmel nem is látható, műszereinkkel sem befogható legapróbb anyagi részecskéket.
Az ember vágyódik messzi tájakat látni, elérni éneklő tengereket és hívogató hegyeket. Vándor szívünk áhítozik a kék bolygón túlra, keressük és kutatjuk másutt is az élet nyomait, évezredek óta fürkésszük a világmindenség titkait. Egyszerre hív és taszít az ismeretlen, mardos a kíváncsiság, ám lelkünkbe félelem is cseppen, ha idegen civilizációkról fantáziálunk.
Ma még nem tudjuk, a mindenségbe vetett sóhajtásunk visszhangra talál-e valaha. Nem sejtjük, rólunk vajon álmodnak-e mások. Csak reméljük, hogy egyszer közelebb kerülünk a világ lényegéhez. Oda, ahol minden vándor végre megpihenhet.

Tartalom:
Peter Sanawad: Előszó
Dernei Attila: Lehetetlen (képnovella)
Csaba Zoltán: Élet: szabály vagy kivétel?
Carl Thomas: Űrfertőzés
Bányai Tamás: Glórium
Karádi Kázmér: Kék Ördög Bár
Viola Zoltán: Beteljesedés
Bálint Endre: Túl a sötéten
Jonathan Cross: Lélekörvény
Mészáros Szabolcs: Eonizo
Bihari Péter: A megfordíthatatlan idő
Maruzs É.: A szobor, aki nem azt szégyellte
B. Kósa Katalin: Pixtuk
Pigniczki Ágnes: Idegen világban
Marco Caldera: Aki nem ismerte a betűket
Petrovszki Pál: Tévedni emberi dolog
Patrick Solvin: Nephris
Soós Adrián: A fenyegetés
Váczi Árpád: Sehollakók
Bajzafi Ferenc: Susanne
Molnár Adalbert: Fegyverszünet (képregény)
Bolyki Tamás: A remény útja
Sach Nefer: Születésnap
Kéri Katalin: Álmok a jövőről
Táguló pillanat

„A világ olyan nagy, hogy van, ahol már vége van, s van, ahol még el sem kezdődött.”
Hatalmasságát átlátni vágyja a tudós, a művész és az író. Egyikük újabb és újabb elméleteket sző, törvényt törvényre halmoz, de minél több részletet ismer, annál nehezebben öleli át az Egészet. Fantáziája képeit álmodja papírra a másik, ceruzája széles utakat nyit a képzeletnek, megelevenedik minden valóságos és valamennyi sosem-volt lény és pillanat a világegyetemből. Gondolatait elképzelt helyekről, elgépiesedett és szomorú világokról meséli a harmadik: jövőről, ahol az emberre gépek vadásznak, ahol mindennek vége lesz, ahol kultúránk elpusztul, ahol az sem menekülhet meg, aki láthatatlanná válik.
A világ nagyon nagy, és benne apró pont csupán az ember, mégis átpillantását vágyja a végtelennek. Bátorítást vár a tudóstól, a művésztől és az írótól, hogy erőt merítsen. Szeretne kapni egy csepp reményt.

Tartalom:
Rácz Péter: Tökéletes nap
Stephen Weeler: Energiaválság
Bajzafi Ferenc: A fordított házőrző
B. Kósa Katalin: A bársony színe
Kéri Katalin: Párizs 5865-ben
Szabó Sándor: Fogyasztásvédelem
Peter Sanawad: Árnyék
Stephen Weeler: A villám szárnyán
Bolyki Tamás: Embervadászat
Carl Thomas: Asztrálsík – Istenek világa
Süveges József: Elrejtőzni a valóság elől
Csupor Béla: Kálváriák
Pilcz Roland: Angyali béke (képregény)
Carl Thomas: A lelet
Stephen Weeler: Az aldoniai tudat
B. Kósa Katalin: 35 féle mustár
Peter Sanawad: Határőr
Csaba Zoltán: Szuperhúrok és a mindenség…
Stephen Weeler: A regresszor
Mező Ferenc: Holnap vége a világnak
Mező Ferenc: Nagy hal a kicsit
Bálint Endre: A legutolsó lehetőség

Nélküle ​a Föld nem lenne ugyanaz. Nem lelnénk vigaszt a koromsötét éjszakában, társtalannak éreznénk bolygónkat, és talán… Talán egyáltalán nem is léteznénk.
Nélküle nehezebb volna érzékelnünk az idő múlását, a változásokat, az újjászületés misztikus csodáját.
Nélküle nem vágytunk volna évezredeken át feléje száguldó járművekbe szállni, képzeletünk nem népesítette volna be milliószor is kráterekkel borított korongját.
35 éve már, hogy emberek hagyták lábnyomukat a Holdon, beteljesítve ezzel az egész emberiség réges-régi álmát.
A korai űrutazások és holdexpedíciók hőseit köszönti ez a kötet, melynek írásai mind valahogyan a Holdhoz kötődnek.
Mert ezen égitest nélkül sokkal szegényebb lenne a lelkünk, színtelenebb a fantáziánk. Nélküle szorongatóbbak lennének az álmok.
Csak vele teljes földlakó mivoltunk, s utazzunk bár a Marsra, a szomszédos galaxisokba, elképzelhető és elképzelhetetlen térbeli határokon túlra, bolygónk képe mellett a Hold fényes arcát is elvisszük majd magunkkal a szívünkben.

Tartalom:
Csaba Zoltán: Verseny a Holdért
Bálint Endre: Bolondok
Ódon gondolatok a Holdról…
Marco Caldera: Nagy Szellem
Karádi Kázmér: Az első ember a Holdon
Bálint Endre: Elérni a Holdat
Kéri Katalin: Omlett nyolc tojásból
Mező Ferenc: Holdkór
Stephen Weeler: Fre Mauro doboza
Kate Carry: Szférák zenéje
Bolyki Tamás: Holdfényes májusok
B. Kósa Katalin: Koncertfelvétel
Timothy Swordsman: A fizető utas
Nagy Zsolt: A hagyaték
Peter Sanawad: Istár pokoljárása
Cynthia Starlight: Holdnapután
Szabó Sándor: Holdkár
Maruzs Éva: Mérgesgomba
Bolyki Tamás: A Locador-kommandó
Tóth Péter: A mostohatestvér
Mező Ferenc: Szputnyik-sokk

Peregnek a könyv lapjai, különös illata száll sosem-járt, mindig-várt utaknak, izgalmas, nagy találkozások emlékének.
Találkozások. Távoli világokból érkezett, titokzatos lényekkel, sárkányokkal, kétfejű könyvtárossal, égen röpködő lelkekkel, jövőbe üzenő királykisasszonnyal és múltba visszatérő, későbbi önmagunkkal.
Találkozások a misztikussal, a fenségessel, a félelmetessel, a felemelővel, a tökéletessel.
Találkozások, melyek jobbá teszik a világot, hozzáadnak valamit a nagy Egész kiteljesedéséhez, és bizonyosságot nyújtanak a magányosan reszkető léleknek arról, hogy mégsincs egyedül.
Hogy soha nincs egyedül.

Tartalom:
Csák Tamás: AVANA
Bajzafi Ferenc: Úton
Maruzs Éva: Miért ír az ember sci-fit?
Bálint Endre: A rejtélyes lelet
Bajzafi Ferenc: Lélek a szigeten
Bolyki Tamás: Lábujj
Pigniczki Ágnes: Nyertem, mondta a gép
Bajzafi Ferenc: Légy férfi
Stephen Weeler: A Kyilkhor
Maruzs Éva: Nem lehetünk kíméletesek?
Bódi Ildikó: A köpködő kobra
Bajzafi Ferenc: Ajándék egy zsarunak
Takács Boglárka: Keskeny híd a tűzön át
Stephen Weeler: A varázsló
Nemes Mária: Karácsonyi látogatók
Maruzs Éva: Gubanc aranyesővel
Bálint Endre: A csillaghajó
Bolyki Tamás: A magány ellen
Bódi Ildikó: Alteregó
B. Kósa Katalin: Galakt-tourist
Peter Sanawad: A Mars gyöngye
Bálint Endre: Párbaj
Csaba Zoltán: Világegyetemes igazságok?
Jobbágy Tibor: Az ugrólepke üzlet
Bálint Endre: Közlekedni kell
Haga Tivadar: Ítélete: életfogytiglan
B. Kósa Katalin: Manna Kft.
Peter Sanawad: A szakács esete a Marson
Pigniczki Ágnes: A Holdon
Haga Tivadar: Különös képesség
A. Chynewa — J. Cartwright: A Közkönyvtár
Anonymus Chynewa: Two-Head
Jimmy Cartwright: „Neked könnyű lehet”
Jimmy Cartwright: Az emberi elme
Anonymus Chynewa: Lycanthrop
Anonymus Chynewa: Törölve
Anonymus Chynewa: Száműzetés
Anonymus Chynewa: Uluk
Jimmy Cartwright: Wahro Frot
A Rend Házai – Biztonsági szintek – Kronológia

A ​kötet írásai utazni hívnak.
Utazni… Repülni téren és időn át, mindenen túlra, évszázadok és évezredek ködén át, csillagrendszerek porán átgázolva, átcsusszanva a féreglyukakon, keresztülbukva a küszöbön, túljutva minden létező határon.
Utazni… Keresni más teremtményeket távoli galaxisokban, kirándulni régen letűnt vagy sosemvolt korokba, kutatni az ember lehetőségeinek és szabadságának távlatait, eljutni lelkünk legmélyebb, legtitkosabb zugaiba.
Utazni… Nyomot hagyni magunk után a Földön, a Holdon, a Marson, a Naprendszeren túl, a kozmikus mezőben, végtelenül messze és végtelenül közel, néhány szép gondolatot és sóhajtásnyi lábnyomot elhinteni a világmindenség szertefutó útjain.
Utazni… Bátran, merészen, nekivágva bármily ismeretlen tájnak, kockáztatva életet és újjászületést, vállalva szenvedést és halált. Menni, járatlan utakra térni önmagunkért, másokért, az emberiségért.
Utazni, mert nyughatatlan és halandó lényünk így lesz csak végül mégis örökkévaló.

Tartalom:
Nagy Zsolt: Az ultimátum-ember
Bolyki Tamás: A kígyók titka
José Alexander Nogueira: Fejfájás
Karádi Kázmér: Éden-be-zárva
Somogyi Gábor: A 13-as járat
Kate Carry: Összefüggések
Csaba Zoltán: Látogatók a mélyűrből
José Alexander Nogueira: A kísérlet
Maruzs Éva: A Holdbéli nyúl
B. Kósa Katalin: A Yun hava
Bolyki Tamás: Szabadíts meg a gonosztól
José Alexander Nogueira: A nevető Gnóm
Kate Carry: Előadás a szerelemről
Csaba Zoltán: A kabin
José Alexander Nogueira: Visszaszámlálás
Kate Carry: Nagy utazás
Csaba Zoltán: Az űrbéli hajtóműrendszerekről
Kate Carry: A küszöbön túl
B. Kósa Katalin: Föld-varázs
José Alexander Nogueira: A kiválasztott

Valaha ​volt a Teremtés… Létrejött a világ egyszerű és bonyolult formáival. Teltek-múltak az évmilliók, és új irodalmi műfaj alakult ki: a science-fiction. Ettől kezdve az élet színesebb lett, a lét csupa izgalom, a sejtelmes világmindenség határtalan tájait körbefutotta és birtokba vette az emberi fantázia.
Kötetünk újabb utazásokra hív. Ismeretlen, marasztaló bolygókra, szférákon túlra és a lélek legbensőbb zugaiba. Keveredik benne a biztonság és a szaggató félelem, a tudomány és az irodalom. Villanásnyi novellák, komoly értekezések és hosszan kibontott történetek – mind megannyi különös színfolt a képzelet paletáján. A könyv írásait azonban több fontos gondolat fűzi össze: a szerzők valamennyi művéből kicsendül az ember boldogság és nyugalom iránti vágya, a lélek otthonkeresése és a világ szépségei iránt érzett aggodalom.
A kiadvány tisztelgés a magyarországi sci-fi irodalom nagyszerű hagyományai előtt, ugyanakkor határozott és bátor lépés az ismeretlen, Új Galaxis felé.

Tartalom:
José Alexander Nogueira: Nem a 8. utas a halál
Ambrus Attila József: A Sirius három rejtélye
José Alexander Nogueira: Szenvedély
Kéri Katalin: Csillagászat az iszlám világában
Kate Carry: Allah ege alatt
José Alexander Nogueira: Kiküldetés
José Alexander Nogueira: Ritmus
Kéri Katalin: A Hold és lakói
José A. Nogueira: Vihar után… „Kutyabaj”
José A. Nogueira: A számítógép is csak ember
Kéri Katalin: Nők a csillagászat történetében
José Alexander Nogueira: Vonzásban
Kate Carry: Suhanás
José A. N.: Az utolsó segítség (HÜGYISZ)
Ambrus Attila József: Itt és Most
José Alexander Nogueira: Honvágy?
José A. Nogueira: A bolygó, ahol érdemes élni
José Alexander Nogueira: Találkozás
José Alexander Nogueira: Az utolsó nap